2012.09.23. 22:07 - N�meth Marcell

Az �llami koncertszervez� hallani sem akart r�la, Schmitt P�l viszont t�mogat�s�r�l biztos�totta a haldokl� szocializmus korszak�nak emblematikuss� v�lt budapesti gigakoncertj�t. Az angol egy�ttes teljes�thetetlen ig�nyekkel �llt el�, de cser�be megkapt�k a hazai filmes szakma legjav�t, a szervez�k pedig a filmgy�r �sszes fellelhet� vil�g�t�berendez�s�t. Mi�rt nem voltak rend�r�k a N�pstadionban, �s mit keresett a Queen egyik tagja hetekkel a koncert el�tt egy vid�ki kocsm�ban? A Hungarian Rhapsody: Live in Budapest c�m� koncertfilm szeptember 21-t�l digit�lisan fel�j�tott v�ltozatban, 5.1-es hangz�ssal megsp�kelve forog az Eurocenter–Sony moziban, de szeptember 27-�n �s 28-�n a Corvin moziban is l�that� lesz. Ebb�l az alkalomb�l besz�lgett�nk a film hazai producereivel, a Queent haz�nkba cs�b�t� Heged�s L�szl� koncertszervez�vel, valamint az InterCom-alap�t� Mih�ly Gy�rggyel.

A nyolcvanas �vekben a magyar f�v�ros m�g nem volt bej�ratott n�v a nemzetk�zi koncertszervez�sben. Hogyan tudt�k felvenni a kapcsolatot a Queennel?
Heged�s L�szl�: 1982-ben kerestem meg Bill Grahamet, a Rolling Stones turn�menedzser�t, mert a b�csi koncertj�k ut�n szerettem volna egy budapesti Stones-bulit szervezni. Sajnos az �tletet az egy�ttes biztos�t�ja f�rta meg azzal a kifog�ssal, hogy nem k�tnek biztos�t�st kommunista orsz�gra a turn� kell�s k�zep�n, de Graham meg�g�rte, hogy k�rp�tl�sk�nt elhozza Santan�t. A koncertre a git�ros n�metorsz�gi fell�p�seit szervez� prom�ter, Fritz Rau �s st�bja is ell�togatott hozz�nk – puszt�n az�rt, mert k�v�ncsiak voltak, hogy mi fog t�rt�nni a „vadkeleten”. R�gt�n �sszebar�tkoztam vele, �s � hozott �ssze egy bizonyos Julie Gloverrel, aki a Queen menedzsmentj�n�l asszisztensk�nt tev�kenykedett, de val�j�ban sokkal t�bb volt egyszer� titk�rn�n�l, mert a szervez�si �s �zleti k�rd�sekben � tartotta k�zben a sz�lakat. 1983 december�ben kaptam t�le egy h�v�st, hogy Jim Beach, a Queen menedzsere sz�vesen fogadna engem Londonban. Egy Budapest Sportcsarnokban rendezend� koncertsorozatr�l t�rgyaltunk Jimmel, de csakhamar kider�lt, hogy az �ltalunk felaj�nlhat� �sszeg f�ny�vekre �llt a Queen k�lts�geit�l. �k m�r akkoriban tizenhat kamionnyi felszerel�ssel turn�ztak, ami egy elk�peszt�en hatalmas produkci�t jelentett, saj�t sz�npaddal �s gigantikus vil�g�t�ssal. Nagyon szerett�k volna elhozni �ket, de v�g�l nem tudtunk megegyezni.

Mi t�rt�nt ezut�n?
HL: Amikor 1985-ben Mark Knopfler �s Ed Bicknell, a Dire Straits egy�ttes menedzsere megh�vtak a Live Aid koncertre a londoni Wembley stadionba – ahol a szervez�k befogtak dolgozni a backstage-ben – a b�f�ben ism�t �sszefutottam Jim Beachcsel �s Brian Mayjel, a Queen git�ros�val. Euforikus volt a hangulat. Jim azt mondta, ugorj be hozz�m, mert lehet, hogy j�v�re csin�lunk valamit.

A film budapesti bemutat�ja a Kongresszusi K�zpontban. A fot�n balr�l jobbra: Jim Beach (a Queen menedzsere, a film vezet� producere), Brian May (a Queen git�rosa), Mih�ly Gy�rgy (a film producere), Zsombolyai J�nos (a film rendez�je), Heged�s L�szl� (a koncert rendez�je, a film vezet� producere). Fot�: Endr�nyi Egon

Hogyan siker�lt az egy�ttes hatalmas ig�nyeit a szer�nyebb budapesti lehet�s�gekhez igaz�tani?
HL: A Queen a Live Aid-koncert �t�t� sikere ut�n m�r csak stadionbulikat akart adni, akkora lett az �rdekl�d�s ir�ntuk. A technikai ig�nyeik r�ad�sul megdupl�z�dtak azzal, hogy m�r nem egy ar�nakoncertben gondolkodtunk, �gy tov�bbra is k�ts�gbeejt� szakad�k t�tongott a felt�teleik �s az �ltalunk felaj�nlhat� lehet�s�gek k�z�tt. V�g�l arra jutottunk, hogy az ig�nyeiknek k�r�lbel�l a harmad�t tudtuk volna teljes�teni – r�ad�sul a sz�npadi technika j� r�sz�t m�g �gy is az egy�ttes hozta volna mag�val. Ez messze nem volt el�g, �s meg is akadtunk a szervez�sben. Egy londoni megbesz�l�sen kellett valamit bedobnunk, amit�l vonz�v� v�lik a dolog a Queen sz�m�ra is. El�sz�r felvetettem, hogy vegy�nk fel egy �l� albumot is, mire Jim azt felelte, hogy azt egy mobilst�di�val b�rhol elk�sz�thetn�k, de egy t�v�felv�telt m�r jobb �tletnek tartott volna. Ekkor teljesen pof�tlanul el�hozakodtam azzal az �rvvel, hogy L�szl� Kov�cs �s a t�bbi magyar operat�r tal�lta fel a modern filmes vizualit�st, �s az �ltala felvett Szel�d motorosokat k�zenfekv� volt p�ldak�nt felhoznom, mert azt mindenki szerette. Persze mindehhez hozz� kellett tennem azt a lelki b�tor�t�st is, amely ahhoz kellett, hogy higgyenek abban, Magyarorsz�gon olyan kiv�l� filmes szakemberek dolgoznak, ami k�pes lesz p�tolni a technikai hi�nyoss�gokat. Szerencs�nkre Jim nagy filmrajong� volt, ismerte �s szerette a korszak magyar filmjeit. Ekkor j�tt Gyuri a k�pbe, mert � volt a koncertr�l k�sz�lt film munk�latainak a motorja.

Volt k�l�nbs�g az �n�k koncepci�ja �s ak�z�tt, amit a zenekar szeretett volna a filmv�sznon l�tni?
Mih�ly Gy�rgy: Jim Beach nagyon j�l tudta, hogy a kreat�v er�ket nem korl�tozni, hanem seg�teni kell. Azt mondtuk neki, hogy L�szl� Kov�csot, Zsigmond Vilmost �s Jean Badalt (Badal J�nos vil�gh�r� filmoperat�r – a szerk.) ugyanaz a mester, Ill�s Gyuri b�csi tan�totta, mi pedig a haz�nkban tev�kenyked� tan�tv�nyai legjav�t fogjuk felk�rni arra, hogy leforgass�k a filmet, m�gpedig 35 mm-es nyersanyagra, ami a korabeli elektronikus r�gz�t�shez k�pest hatalmas min�s�gbeli ugr�st jelentett.
HL: Tudom�som szerint a Led Zeppelin The Song Remains the Same c�m� alkot�sa volt addig az egyetlen 35 mm-es alapanyagra r�gz�tett koncertfilm, amely val�ban h�res is lett.
MGY: Ez val�ban �jdons�g volt, r�ad�sul eleve tudtuk, hogy Kelet-Eur�p�n k�v�l ezt a filmet csak videokazett�n fogj�k forgalmazni, �s 35 mm-es filmen forgatni VHS-re valami elk�peszt� min�s�get jelentett. Rendez�nek r�gt�n Zsombolyai J�nosra esett a v�laszt�sunk, aki m�r kor�bban is k�sz�tett zen�s filmet – A kenguru c�m� 1975-�s roadmovie-t G�lffi L�szl� �s Tarj�n Gy�rgyi f�szerepl�s�vel –, r�ad�sul operat�rk�nt kezdte a p�ly�j�t, �s erre a f�k�nt vizualit�sra �p�l� munk�ra egy operat�r-rendez� telital�latnak t�nt. Zsombolyai besz�lt angolul, megnyer� szem�lyis�g volt, ez�rt egyb�l nagyon j�l kij�ttek Freddie-vel. Az volt a legfontosabb, hogy ez a k�t ember meg�rtse egym�st. K�zben elkezd�dtek a t�rgyal�sok is, mert ne felejts�k el, hogy a rendszerv�lt�s el�tt magas szint� �llami enged�lyek voltak sz�ks�gesek egy koprodukci�s film gy�rt�s�hoz, r�ad�sul a mi eset�nk meglehet�sen p�lda n�lk�li volt. Marx J�zsef, a Mafilm akkori vez�rigazgat�ja �llt az enged�lyeztet�si folyamatok �l�re, al��rtunk egy koprodukci�s szerz�d�st a mi c�g�nk �s a Mafilm k�z�tt, majd elkezdt�k felkutatni az operat�r�ket. Rag�lyi Elem�rt szemelt�k ki vezet� operat�rnek, mellette pedig ott voltak a t�v�n�l dolgoz� akkori fiatalok – p�ld�ul Guly�s Buda, Szab� G�bor �s Zentay L�szl� –, akik egyik nap focimeccset vagy koncertet k�zvet�tettek, m�skor j�t�kfilmet forgattak, �gy elk�peszt� rutinnal rendelkeztek azon a t�ren, hogy mik�nt lehet elkapni egy koncert megfelel� pillanatait.

Voltak ellens�ges hangok is az esem�ny szervez�se k�r�l?
HL: Egyetlen c�g, illetve szem�ly pr�b�lta f�rni a koncertet, az ORI (Orsz�gos Rendez� Iroda – a szerk.) igazgat�ja, aki f�l�llt az ind�t� megbesz�l�sen, �s azt mondta, ameddig nincs el�g deviz�s gy�gyszer a patik�kban, addig el�t�li, hogy b�rkinek kifizess�nk ennyi valut�t egy koncert�rt.

Hogyan tudt�k felk�sz�teni a N�pstadiont, egy alapvet�en sportrendezv�nyekre szakosodott int�zm�nyt egy ekkora zenei esem�nyre?
MGY: Ahhoz, hogy a n�z�t�r a sz�npad elk�peszt� f�nyerej�vel szemben is j�l l�tsszon a filmen, f�l kellett szereln�nk a Mafilm komplett l�mparakt�r�t. Sz� szerint kell �rteni, a m�csesekt�l kezdve az 5 kilowattos l�mp�kig ott volt minden! Val�sz�n�leg egy nagyobb v�ros �tlagos �ramfogyaszt�s�t produk�lhatta aznap a N�pstadion. Minden, az orsz�gban el�rhet� 35 mm-es kamera – sz�m szerint tizenh�t darab –, objekt�v, kameramozgat� berendez�s �s seg�doperat�r kint volt abban a k�t h�tben, amikor a film k�sz�lt, szerintem minden m�s magyar filmes produkci� sz�netelt k�zben. Le�llt az �let, kij�tt Ill�s Gyuri b�csi is, az ott dolgoz� operat�r�k professzora. Szerintem annyi filmnyersanyagot haszn�ltunk el azon a bulin, mint amennyit az �sszes magyar filmre abban az �vben elforgattak.
HL: Nekem az volt a legf�lelmetesebb az eg�szben, hogy �sszesen t�zpercnyi nyersanyag f�r el egy filmkazett�ban. Att�l rettegtem, hogy nehogy kimaradjon p�r perc, amikor a tizenh�tb�l egy kamera sem m�k�dik, mert �ppen mindegyiken kazett�t cser�lnek.
MGY: �n ott szoktam le a doh�nyz�sr�l. Elk�lt�tt�k a c�g�nk utols� fill�reit is, mik�zben nem volt szerz�d�s�nk az egy�ttessel, ugyanis az �gyv�dek az utols� napokig dolgoztak rajta. A pr�b�n egyszercsak r�eszm�ltem, hogy tizenh�t operat�r dolgozik k�r�l�ttem, �s jaj istenem, mi lesz ebb�l? Rosszul lettem a gondolatt�l. De Jim Beach �s Laci k�zfog�s�nak sokkal nagyobb ereje volt, mint b�rmely pap�rnak, amelyet al� lehetett volna �rni.

Freddie Mercury kifejezetten kult�ra�hesnek t�nik azokon a felv�teleken, amelyek egy szentendrei gal�ri�ban k�sz�ltek, mik�zben az �nekes �pp m�t�rgyakat v�s�rol mag�nak.
HL: Freddie lelkes artdeco-m�gy�jt� volt, t�bb r�gis�gkeresked�sbe is elvitt�k Pesten �s Szentendr�n. A menetrend mindig az volt, hogy j�tt a szem�lyi titk�ra, az �lett�rsa (Mercury a hetvenes �vekt�l kezdve hivatalosan kor�bbi f�iskolai �vfolyamt�rs�val, Mary Austinnel �lt p�rkapcsolatban – a szerk.), a bar�tja, a biztons�gi f�n�k, a sajt�f�n�k, a tolm�cs, el�l-h�tul n�gy-n�gy test�r, valamint az �ket sz�ll�t� sof�r�k – ez �sszesen h�sz ember �s �t aut�. Olyannyira profi m�don m�k�d�tt a felhajt�s, hogy ak�rhov� l�pt�nk be, mire kij�tt�nk, m�r akkora lett a t�meg, hogy rend�rt kellett h�vnunk. Szentendr�n p�ld�ul kifejezetten gyorsan terjedtek a h�rek, az eg�sz v�ros �sszeszaladt pillanatokon bel�l, �s h�rom-n�gysz�z ember gy�lt �ssze a sz�k utc�kban. Filmes szempontb�l mindez persze nagyon j�l n�zett ki.

A pesti rakparton is kisebb t�meg v�rta a zenekar B�csb�l �rkez� sz�rnyashaj�j�t. Felkeltette a magyar hat�s�gok �rdekl�d�s�t is, hogy egy nyugatr�l �rkezett t�rsas�g ennyi embert cs�d�t �ssze?
MGY: Nem is ott k�t�tt�nk ki, ahov� eredetileg tervezt�k, mert ott m�r annyian voltak. Amikor kider�lt, hogy ezrek v�rnak a haj�ra a f�v�rosban, elint�zt�k, hogy a hat�r�r�k m�r Kom�romn�l bel�ptess�k a band�t az orsz�gba, mert mire Budapesten v�gezt�nk volna ezzel a proced�r�val, a f�l v�ros odasereglett volna.
HL: Seg�t�k�szek voltak a hat�s�gok, �s a politika is nagyon hamar mag��v� tette a dolgot. M�llner Jen�, a N�pstadion f�igazgat�ja kezdte int�zni a koncert enged�lyeit a p�rtk�zpontban, �s a miniszt�rium is �ld�s�t adta a rendezv�nyre. Schmitt P�l, akit addigra a sport�rt felel�s miniszterhelyettess� neveztek ki, m�r akkor t�mogatta egy N�pstadionban rendezend� koncert �tlet�t, amikor m�g az int�zm�ny �l�n �llt. A t�rsszervez�k – Kiss Imre, a Tavaszi Fesztiv�l igazgat�ja, valamint Hidasy Eleon�ra, az IRI (Ifj�s�gi Rendez� Iroda – a szerk.) m�v�szeti vezet�je – is sokat seg�tettek nek�nk. Val�sz�n�leg a szocialista „g�zkienged�si strat�gia” r�sze volt a meglep� politikai t�mogatotts�gunk, �s m�g az id�sebb nemzed�k Hofit n�zhette a t�v�ben, a fiataloknak ott voltak a rockkoncertek.
MGY: Azt a k�r�s�nket is r�gt�n elfogadt�k, hogy ne k�ldjenek rend�r�ket a stadionba. A kor�bbi koncertek tapasztalatai alapj�n tudtuk, hogy az egyenruha borzaszt�an provok�lta a fiatalokat. Meg�llapodtunk a hat�s�gokkal, hogy az �ltalunk toborzott �s fel�gyelt sportol�kkal �s egyetemist�kkal biztos�tjuk a rendet, de h�rom percre t�l�nk, a k�szenl�ti rend�rs�g laktany�j�ban bevet�sre k�szen �ll p�r sz�z rend�r, hogy k�zbe tudjanak l�pni, ha valami borzaszt� dolog t�rt�nne. Nem t�rt�nt semmi ilyesmi.
HL: Ink�bb a szervezett rendzavar�st�l tartottunk. Az 1984-ben tartott szabadt�ri Iron Maiden-koncerten egy nagyj�b�l hatsz�z f�s keletn�met motoros banda – akik �gy d�nt�ttek, hogy ink�bb s�rre ford�tj�k a jegyre sz�nt p�nzt – �tt�rte a kordonokat, �s a negyvenezer enged�lyezett n�z�n k�v�l bejutott m�g isten tudja, h�ny ember. A t�meg nyom�sa rendk�v�l vesz�lyes a sz�npad el�tt �ll�kra, ez�rt a N�pstadionban szerett�k volna szigor�an betartani az enged�lyezett n�z�sz�mot.

Volt a zenekar tagjaiban �rdekl�d�s a magyarok ir�nt?
MGY: A Queen mindig el�rek�ldte az egyik tagj�t t�j�koz�d�s c�lj�b�l, miel�tt egy sz�m�ra ismeretlen orsz�gban l�pett volna fel. Hozz�nk Brian May �s k�t k�s�r�je �rkezett j� egy h�nappal a koncert el�tt. �ppen �ket v�rtam az Intercontinentalban – ugyanis az egyik fontos dolog, amir�l meg akartak bizonyosodni, hogy a helyi szervez�k meg tudj�k-e v�deni az inkognit�jukat –, amikor h�v�st kaptam. Angolul sz�lt bele egy hang, �s elmondta, hogy lerobbant a limuzinjuk, de eljutottak valahogy a legk�zelebbi falu kocsm�j�ig. „Merre vannak?” – k�rdeztem r�m�lten. „Valami b�jatorbegi a hely neve” – hangzott a v�lasz. Teh�t a biatorb�gyi kocsm�hoz kellett hajtanom l�hal�l�ban, mik�zben lelki szemeim el�tt m�r a falu teljes lakoss�ga r�rontott Brian Mayre, �s a ruh�it t�pkedte. Berohantam a helyre, ami egy lepukkant, f�st�s vid�ki kocsma volt, f�rfiak �ld�g�ltek az asztalokn�l a hossz�l�p�s�kkel, szemben pedig egy mindenf�le kil�ttyintett l�r�t�l nedves f�mpult, amin h�rom, tet�t�l talpig b�rruh�ba �lt�z�tt ember k�ny�k�lt. �s hihetetlen�l boldogan vigyorgott! Egy fill�r nem volt n�luk, csak hitelk�rtya, a kocsm�ros meg v�llon veregette �s megk�n�lta �ket keverttel, Brian m�g �vekkel k�s�bb is emlegette, hogy milyen finom volt a kev�rt. Megvend�gelt�k an�lk�l, hogy b�rmi sejtelm�k lett volna arr�l, hogy � a Queen git�rosa, �s ez rendk�v�li boldogs�ggal t�lt�tte el.

Az �n�k sz�m�ra mi volt ennek a munk�nak a legfontosabb tanuls�ga?
HL: Sz�momra ez egy kiv�teles, �s sajnos megism�telhetetlen �lm�ny volt. Elt�k�lts�g kellett hozz� minden oldalr�l: a Queen r�sz�r�l, a magyar szervez�k, a Mafilm �s a Hungarofilm oldal�r�l, a devizakeretet biztos�t� Magyar Nemzeti Bank �s az �llami szervek r�sz�r�l is. Egy isteni pillanat volt, mert ennyi j�indulat �s szeretet rettenetesen ritk�n tal�lkozik.
MGY: Az egyik legizgalmasabb dolog sz�momra az volt, hogy anal�g technik�val, perfor�lt filmszalagra dolgozva kellett a tizenh�t kamera k�p�t �sszev�gnunk, ami szinte fizikailag lehetetlen kih�v�st jelentett. V�g�l Guly�s Buda vagy Szab� Gabi �tlete nyom�n a tizenk�t legfontosabb kamera felv�tel�t egy videok�pre mont�roztuk fel, �s ez seg�tette a v�g�st. A munka m�sik tanuls�ga az volt, hogy egy ilyen heterog�n, sz�mos operat�rb�l �s m�s szakemberb�l �ll� t�rsas�g mindig el� tud �ll�tani valami k�l�nlegeset �s egyedit. Most, ahogy elkezdt�nk r�la besz�lgetni, kedvem lenne folytatni!

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.